A nagy vallási vezetők, mint Mózes, Jézus, Mohammed vagy Buddha – mind nagyon erős hadóval rendelkeztek. De nemcsak az emberek, hanem a tárgyak is feltöltődnek pozitív vagy negatív energiával.

S ha valakiben kevés ez az életenergia, a környezetében lévő elektromos tárgyak azzal jelzik ezt, hogy sorra elromlanak. A hadó japán szó. Már évszázadok óta ismerik, használják, de az elmúlt néhány évtizedben egyre gyakrabban bukkan fel filozófiai, kvantumfizikai és egyéb tudományos szövegekben is.

Masaru Emoto a fagyott vízkristályokra gyakorolt hatását tanulmányozza. A hadó jelentése ugyanis ,,hullámmozgás”, vagy ,,rezgés”. A kinaiak csí-nek nevezik. Mi azt mondanánk rá: életenergia. Nem más, mint a mindenütt jelen lévő életerő, amit ügyesen felhasználva gazdagabbá, szebbé, jobbá teheted az életed. Nem azonos az aurával, de való igaz, hogy hasonlít rá, hiszen az aurád szintén az emberekből fakad és bizonyos információkat lehet megtudni belőle. Ugyanakkor az aura lágy, és soha nem hagyja el a test közvetlen környezetét, a hadó ellenben erős, és folyamatosan aktív mozgást végez.

Az auránkat nem sugározhatjuk ki, nem küldhetjük el valahová tudatosan, ám aki megérti a hadó használatának módját, az képes ezzel az életenergiával másokra hatni, sőt tárgyakat is megváltoztatni. Már a kezdők is képesek érzékelni az embertársaikból, illetve egyes tárgyakból és a környezetükből hadó formájában áradó üzeneteket, a mesterek pedig már a fizikai tárgyak szerkezetét is képesek megváltoztatni ezzel az életenergiával.

Toyoko Matsuzaki hadómester – akitől munkálkodása során rengeteg Japánban és Tajvanon élő ember kért segítséget, és munkásságát már nemzetközi szinten is elismerik – néhány éve magyarul is megjelent könyvében megpróbálja bevezetni olvasóit a hadó gyógyító erejének titkaiba. A boldog, jó kedélyű emberek kellemes, könnyű hadót árasztanak, olyan érzés ez, mintha tiszta oxigént lélegeznénk be.

A szomorú és beteg emberekből ellenben nehéz hadó árad – ez néha olyan súlyos, hogy muszáj távol tartani őket. A dühös emberből úgy áramlik ki ez az energia, akár a gőz a vízforralóból: szemmel látható, hogyan veszítik el minden erejüket, miután kiadták magukból a dühüket. Ilyenkor életenergia szabadul fel, ezért érdemes befogadni és felhasználni ezt a kiáramló hadót. Minél több ilyen energiát fogadunk magunkba, annál energikusabbá válunk .

Mivel a hadó mindenütt jelen van, szinte bármi szolgálhat a forrásául, és a kibocsátott hadó épp olyan sokféle lehet, mint az egyes források. A jó fizikai és mentális egészségnek örvendő emberek általában erős életenergiát, hadót bocsátanak ki, ezzel szemben a betegek csak keveset képesek előállítani – olyan, mintha az ő ,,áramköreik” gyengébbek lennének, vagy nem áramlana bennük az energia, és ennek következtében gyengébb a testük is. Ám ha kezdetben esetleg nem is rendelkezünk túlzottan sok hadóenergiával, a gyakorlás révén egyre többre lehet majd szert tenni.

A halottak is árasztanak magukból egyfajta hadót: ezzel ,,kommunikálnak” az élőkkel. Aki ,,fogja” ezt az üzenetet, azon enyhe borzongás fut át, libabőrös lesz a karja, úgy érzi, valami hideg fuvallat éri, és minden ok nélkül sírva fakad.
A nagy vallási vezetők, mint Mózes, Jézus, Mohammed vagy Buddha – mind nagyon erős hadóval rendelkeztek, és mert tökéletesen értették ennek az energiának a mibenlétét, működését, képesek voltak ,,csodákat” véghezvinni. De nemcsak az emberek, hanem a növények is sugározzák magukból az életerőt. A kis növényekből csak gyenge, a nagy és idős fákból erős hadó árad. Az erdőkben bőséges hadó-forrás található, a nagy fákból sugárzó energia gyógyító erejű.

A tárgyak, ékszerek átveszik ezeket az energiákat. Nemcsak a jót, hanem a rosszat is. A negatív energiával rendelkező tárgyakra mondjuk, hogy “el vannak átkozva” Hasonló, többek által tapasztalt jelenség, hogy a számítógépek és egyéb elektromos készülékek meghibásodnak, ha a tulajdonosuk kimerült vagy megbetegszik. Ezek a berendezések fogékonyak az őket használó emberek hadójára, áramköreik pedig magukba szívják a betegséget, és ha telítődnek, könnyen elromolhatnak.

Akinek a környezetében gyakran elromlanak az elektromos készülékek, annak ajánlatos bejelentkeznie az orvoshoz egy alapos kivizsgálásra. Ha egy fontos tárgyunk eltűnik vagy tönkremegy, esetleg valami szokatlan dolog történik vele, az is valamiféle jel lehet, ami mindig az élet fordulópontjára, változására utal. Sokszor fel sem ismerjük, amíg az adott változás be nem következik. A hadó kitágítja az érzékelés kapuit, erősíti a látnoki képességet, de sok esetben gyógyít is. A kézrátétel alapja ugyancsak ez az életenergia, ahogy az ,,áldást” osztók széttárt karjából is éltető hadó árad.

A legegyszerűbben úgy részesülhetünk jó hadóban, ha kimegyünk a természetbe: teszünk egy sétát az erdőben, tábort verünk egy tiszta vizű patak partján, vagy lemegyünk a tengerpartra. Ám mivel ez a tiszta hadó csak időlegesen marad velünk, arra kell törekedni, hogy a lehető leggyakrabban lépjünk kapcsolatba a természettel.

Ha nagyvárosban élsz és nincs időd arra, hogy rendszeresen kilátogass a természetbe, vagy szeretnél folyton jó hadót befogadni, akkor tarts minél több növényt az otthonodban. Minden növény jó hadót sugároz, és minél vastagabb a szára vagy törzse, annál erősebb az általa kibocsátott energia. A szoba padlóját érdemes fával borítani, mert a fa mindig kellemes és erős hadó-energiát áraszt. Ha teheted, a falakat is burkold fával. A negatív energiát árasztó tárgyaktól érdemes megszabadulni.

A lepel, amely 4, 42 méter hosszú és 1,13 méter széles, lenvászonból készült, ún. “heringszálka” szövéssel.
A hagyomány szerint ez a lepel az a halotti kendő, amelybe Jézus testét tekerték, miután levették a keresztről. Az evangéliumokból kiderül, hogy Arimatheai József Jézus testét lepelbe csavarva helyezte el sírboltjában.

Az 1898-as kiállítás ideje alatt Secondo Pia (Asti-ban élő ügyvéd) kapott felhatalmazást arra, hogy fényképeket készítsen a lepelről. Nagyon meglepődött, s elképedve hőkölt hátra, amikor észrevette, hogy a fénykép negatívja valójában a pozitív kép (amit a valóságban láthatunk), amelyen egy ember nyugodt, békés, fennséges tekintetű arca, s teste látszódik.
A Leplen levő lenyomatok ezért pontosan úgy viselkednek, mint egy természetes negatív kép, melyet vérző sebekből származó vérfoltok öveznek.

Négy különböző típusú lenyomat található a Leplen:
1. Égési nyomok a szöveten. A Leplen hosszában két sötét párhuzamos csík fut, melyeket megszakít 29, nagyjából hárömszög alakú perzselt szélű luk. Ezek az 1532-es tűzvészben, a chambery-i Sainte-Chapelle-ben keletkeztek oly módon, hogy a Leplet rejtő ezüst láda megolvadt, s az olvadt ezüst az összehajtogatott lepelre csepegett.
2. Víznyomok. Ezek azok a nyomok, amelyek az 1532-es, illetve más tűzeseteknél, a tűz oltásakor keletkeztek.
3.Az emberi alak a fény és árnyék játéka. A lepel középső részén egy ember dupla lenyomata látható (elölről és hátulról) fekvő helyzetben a szövet hosszanti irányában. A kép úgy néz ki, mintha különböző világosbarna árnyalatú lenyomatokból alakult volna ki. A homlok, az orr, az arccsont és a mellkas mélyebb színárnyalatú, míg a test többi része halványabb, nem annyira élénk színű. A személy, akinek a lenyomata a Leplen látható, kicsivel magasabb, mint 170 cm (5 láb és 7 inch).
4. Vérnyomok. Bizonyos helyeken (homlokon, tarkón, csuklóknál, lábaknál és a mellkas jobb részén) a foltok alakja és színe eltér a test többi részén levőtől: ezek pirosas színűek és sima tapintásúak, terhelésmentesek és éles körvonalúak, nem halványodnak el a széleknél. Úgy tűnik, hogy valamilyen anyag beleítatódott a szövetbe, s egy része a kelmén maradt. Ezek a nyomok valójában vérfoltok.

A tanulmányok és a tudományos kutatások – amelyeket közel egy évszázadon keresztül végeztek a Leplen – a következő, vitathatatlan felfedezéseket tárták fel:
– a lepel nem egy festmény;
– nem emberi kéz munkája, mivel a negatív kép évszázadokokkal azelőtt keletkezett, mielőtt még felfedezték volna, mi a különbség negatív- és pozitív kép között;
– bár úgy tűnik, mintha a lenyomat egy fotografikus negatív lenne, de mivel a vérfoltok úgy nyomódtak bele a lepelbe, ahogy a valóságban elhelyezkednek, ezért pozitív képről kell beszélnünk; ne feldjük, a vér a lepellel közvetlenül érintkezett;
– olyan test lenyomatát viseli a lepel, amelyen nem látszik, hogy bomlásnak indult volna: a test elég hosszú ideig maradt a lepelben ahhoz, hogy a lenyomat megjelenjen azon, de nem olyan hosszú ideig, hogy a bomlás jelei is megjelenjenek a Leplen;
– a kezek nem a tenyéren vannak átszúrva (ahogy egy olyan hamisítványon szerepelne, amely megfelel a Krisztus keresztre feszítését ábrázoló alkotásoknak), hanem a csuklókon, az egyetlen olyan helyen, amely meg tudja tartani a test súlyát;
– a kezeken csak négy ujj látszódik, mivel a keresztre feszítetés során a csuklóba ütött szeg, egy olyan ideget ért, amely hatására a hüvelykujj behajlott a tenyér felé;
– a vér (illetve a vérsavó), amely a mellkason levő sebből folyt ki, bizonyítékul szolgál arra, hogy olyan sebről van szó, amely a keresztre feszített testen a halál beállta után keletkezett: ez megegyezik Szent János apostol evangéliumával (19, 33-34), amelyben leírja, hogy Jézus már halott volt, amikor a keresztnél őrt álló katona átdöfte mellkasát lándzsájával;
– a vérvizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a Leplen levő vér emberi eredetű;
– a modern számítógépes analízisek alapján elmondható, hogy a Leplen levő “fénykép” egyáltalán nem hasonlít semmilyen festményre, vagy közönséges fényképekre, mivel egy háromdimenziós test alapján keletkezett, s így kapunk egy egyedülálló háromdimenziós képet, amely által olyan részleteket fedezhetünk fel, amelyeket más módon nem lehet felderíteni;
– a Leplen talált pollenek megerősítették azt a feltevést, hogy Palesztínán és több Közép-Keleti területen keresztül szállították a szövetet.

Minden évben több százan halnak meg a Kába körüli zarándoklat – a Hadzs – idején. A Hadzs a zarándoklat hónapja. Minden igaz hívőnek legalább egyszer életében el kell látogatnia ide, ez a Korán egyik legegyértelműbb üzenete, az őt alapelv egyike. A szent hely az Iszlám hívei szerint azért lett felállítva, hogy Allahot imádják. Ha belép az ember a Kába terére, szíve teli van becsülettel, lelke szabad, és készen áll arra, hogy alárendelje lelkét a Világegyetem teremtőjének. Az összes moszlim vallás háza ez, vagyis az összeköttetés, a testvériség és egység jelképe, amelyfelé fordul minden moszlim, amikor imádkozik.

Minden évben több százan halnak meg a Kába körüli zarándoklat – a Hadzs – idején. A Hadzs a zarándoklat hónapja. Minden igaz hívőnek legalább egyszer életében el kell látogatnia ide, ez a Korán egyik legegyértelműbb üzenete, az őt alapelv egyike. A szent hely az Iszlám hívei szerint azért lett felállítva, hogy Allahot imádják. Ha belép az ember a Kába terére, szíve teli van becsülettel, lelke szabad, és készen áll arra, hogy alárendelje lelkét a Világegyetem teremtőjének. Az összes moszlim vallás háza ez, vagyis az összeköttetés, a testvériség és egység jelképe, amelyfelé fordul minden moszlim, amikor imádkozik.

Mekka, a Szent Város

Nincs még egy olyan város a világon, amely annyi titkot rejtene, és olyan tiszteletnek örvendene, mint Mekka. Szaúd-Arábiában, Szuez és Áden között fekszik, és évente több mint egymillió zarándok érkezik ide. Az év minden napján moszlimok milliói borulnak le a földre, a szent város irányába, mint az iránytű mutatója, melyet mágnes lendít ki.

A csillogó kupolák és karcsú minaretek városa ugyanakkor az ipar és a kereskedelem központja is. A moszlimok életét az iszlám vallás határozza meg, jelen van a tudományban és a művészetben, de még a leghétköznapibb tevékenységekben is, mint például az evésben vagy mosdásban. Mekka, Mohamed próféta szülőhelye, aki 570-ben született, ő mutatta meg a pogányságból kivezető utat az egyetlen isten, Allah felé.

Mi is az a szent Kába?

Az iszlám építészet szent emlékét a hagyomány szerint Ibrahim (Ábrahám) és fia, Iszmáil építette. A Kába szó jelentése: négyszögletes épület. “Az iszlám dobogó szíve” 12 m hosszú, 10 m széles és 15 m magas. Megemelt alapzaton áll, fekete brokáttal borítva. Az ajtón lévő függönyökön és a külső falán körbefutó szegélyen arannyal hímzett ősi versek, próféták és bölcsek írásai láthatók. A márványépület és a szürke kő négy sarka a négy égtáj felé tekint.

Kába szentélyében arany és ezüstlámpák ontják a fényt. A legfontosabb tárgy a Fekete Kő, melyet a zarándokoknak hétszer kell körbejárniuk és megcsókolniuk. Ezzel ér véget a háddzs, a mekkai zarándoklat.

A fekete kő eredete

A Fekete Kő eredete misztikus ködbe vész, szentté azonban bizonyosan Mohamed tette. A geológusok szerint a világ legnagyobb meteoritja, s mint a hagyomány is tartja, egyenesen az égből hullt az Édenkertbe. Ádam (a bibliai Ádám) kapta meg, miután Allah kikergette a Paradicsomból, hogy a kő elnyelje a bűneit. A legenda szerint eredetileg fehér volt, de az idők folyamán megfeketedett a magába szívott sok emberi bűntől… Később a hagyomány szerint Dzsibril angyal (a bibliai Gábriel) Ibráhimnak (a bibliai Ábrahámnak) ajándékozta, hogy templomának a sarokköve legyen.

A Kába hatalma Mohamed kora előtt

Az iszlám előtt az arab nép a “Tudatlanság Idejét” élte. Természetimádó, animista vallásban hittek, tisztelték a köveket, a fákat és a Napot. Hitvilágukat jó és rossz démonok népesítették be. A Kába ekkor pogány szentély volt, a Fekete Kő pedig kultikus tárgy, amely Arábiából idevonzotta a zarándokokat. A pogány istenek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy magukba szívják az erejét. A szokást, mely ettől kezdve Allah tiszteletét szolgálta, Mohamed is szentesítette.

A kő mágikus ereje

Sok történet szól a Fekete Kő mágikus erejéről. Az egyik szerint Abaha, egy abesszin katona megesküdött, hogy lerombolja a Kábát. De amikor seregével Mekkához ért, az elefántja letérdelt, és nem volt hajlandó bemenni a városba. Aztán csapatba verődött madarak érkeztek, és köveket zúdítottak a seregre, amely visszavonulásra kényszerült. A Tudatlanság Idején a Kábát bálványok és istenek népesítették be, olyanok, mint például Venus vagy Fortuna, de köztük volt egy Allah nevű sémi isten, aki később az összes többit kiszorította. Amikor Mohamed 40 éves volt, álmában megjelent neki Dzsibril angyal, aki felszólította, hogy “Hirdess Urad nevében, aki teremtett, / Vérrögből teremtette az embert/.”

A hagyomány szerint, amikor felébredt, a Korán a szíve fölé volt írva, és a próféta tudta, hogy a hamis isteneket meg kell tagadni, és egyedül Allahot szabad imádni. Habár ez idő tájt a pogány hit, hanyatlásnak indult, Mohamednek mégsem volt könnyű dolga, amikor az embereket Mekka és a monoteizmus felé akarta fordítani. A Kába és a Fekete Kő elfogadása egyike volt azoknak a kompromisszumoknak, amelyekre a cél érdekében kényszerült.

Az Ótestamentum

elmeséli Hágár történetét, aki Ábrahám fiának, Izmaelnek az édesanyja volt. Sára, Ábrahám meddő és féltékeny felesége a pusztába küldte Hágárt és gyermekét abban reménykedve, hogy a sivatagban mind a ketten szomjan halnak. Ám a Mindenható egy forráshoz vezérelte az asszonyt, melyből friss víz tört elő, és így megmentette anya és gyermeke életét. A muszlimok szerint, amikor Hágár meglátta a homokból előtörő vizet, így kiáltott fel: “Zem! Zem!”, azaz: “Állj! Állj!” Ezt az életet adó forrást azonosítják azzal, amelyik Mekkában pár méternyire található Ádám Fekete Kövétől. Korábban a Zemzem volt Mekka egyetlen vízforrása. Tikfából oszlopokat állítottak köré, föléje pedig kupolát emeltek. Mosásra, ivásra használták, és a mai napig a Zemzem vizével mossák tisztára, évente háromszor a Kábát.

Mekka szentségének megsértése

Habár a nem iszlám vallásúaknak tilos belépni a Nagy Mecsetbe (régebben a betolakodókra halálbüntetés várt, ma a nem muszlimokat megbírságolják), az utóbbi 200 évben többen is megszegték ezt a szent törvényt, és zarándoknak öltözve vegyültek el a tömegben. Johann Ludwig Burekhardt svájci történész, aki Petrát is felfedezte, 1814-ben elsőként írta le látogatását.

Talán Mekka leghíresebb, hitetlen látogatója az angol utazó, Sir Richard Burton volt, aki 1830-ban járt a városban, és később (Zarándoklat Medinába és Mekkába című könyvében) így írt élményeiről: “Tiszta szívemből mondom, hogy a hívők, akik sírva kapaszkodnak a függönybe, vagy szívüket a kőhöz szorítják, mélyebb érzéseket fejeznek ki, mint a távoli észak hádzsija (zarándoka).”

A kő nehéz ideje

A kábát sok rossz hatás is érte, mint például az Al-Arim özön, amely elsodorta Mekkát, és a Kurais törzs építette újjá. 1802-ben a puritán Muhammad Abdul Wahhab borzalmas öldöklés után bejutott a városba, tönkretett minden szentélyt, a lakosságot pedig bálványimádásra kényszerítene. 1979-ben is véres összecsapások zajlottak a mecset környékén. Mekka városa áttekinthetetlen intrikák színterévé vált. Mohamed és az iszlám szülővárosa sok erőszakot élt meg, de ma a tökéletes béke színhelye.

Forrás: http://www.freeweb.hu/beluard/index7_10.htm